Iszonyúan korai még, de nem bírtam magammal, így elindítottam a lagzinaplót :)
Várlak Titeket odaát is sok-sok szeretettel!

Ami kellett hozzá: asztal az ablakkal szemben, rá egy fekete póló (ez tényleg az!), alma, vízspricelső, 50mm-es objektív (nem makró), nem-beépített vaku a plafonra irányítva, photoshop (a fekete pólót jobban be kellett sötétítenem, mert a vakutól azért becsillant egy-két helyen, de körülbelül ennyi...)
4.) Alap kellékek - ételfotózáshoz I.
Meglepően sok visszajelzést kaptam arról, hogy nem csak 1-2 gasztroblogger követi nyomon az én szedett-vetett fotós"leckéimet", így ezzel a bejegyzéssel elsősorban Nekik szeretnék kedveskedni. Valamint újra kihangsúlyozni, hogy ezek az írások csak az én _tapasztalataimat_ mutatják be, semmi többről nincs szó.

Ételfotónál a háttér és a többi dekorációs elem nagy mértékben hozzájárul az összhatáshoz. Nincs álatlános szabály arra, hogy a folyós-csillogós állagú ételekhez sötét vagy világos, egyszínű vagy mintás anyagot használjunk-e. Leginkább a színekre kell hagyatkoznunk, és a jóízlésünkre.
A fehér háttér szinte mindenhez illik, hátránya, hogy hosszútávon unalmassá válhat, és szerintem vannak olyan ételek, amikhez túl sterilnek hat (gondolok itt például egy jóó nagy adag pörköltre...). A fekete elegáns, azt viszont jól be kell világítani. Javaslom, hogy egy nagyjából egyszínű ételnél próbáljuk meg az alábbi lehetőségeket háttér ügyben:
a.) fehérrel
b.) az étel színével közel azonos színűvel
c.) az étel színének a színskálában szomszédossal
d.) komplementer (színskálában az ellentétes) színnel.
Az elsődleges (fő) színek a Piros (red), Zöld (green) és a Kék (blue). A másodlagos színek mindig két elsődleges szín keveréséből jön létre. Ezt ne szó szerint értsétek, mert természetesen a való életben hiába kezdtek el kotyvasztani zöld és piros festéket, abból nem lesz kék. Ezt fényre kell érteni: színes fényekre.
Azonos mennyisgű piros és zöld fény keverékéből viszont a kék KOMPLEMENTERE (ellentettje) fog létrejönni, azaz a Sárga (yellow). Zöld és kk keverékéből a piros komplementere, a Cián (cyan), piros és kék keverékéből pedig a zöld komplementere, a Bíbor (magenta).
Be is fejezem az ál-tudományoskodást, lényeg, hogy paradicsomlevest próbáljatok például lefotózni zöld, vagy kék (c.), vagy cián háttéren (d.). Az összhatás lehet borzasztó is, de ezzel a technikával lehet nagyot is alkotni :) Ide tartozó ötlet lehet még a citrom kék háttéren való fotózása is.
Nagyon sokat nyom a latba az EDÉNY, amin tálaljuk az ételt. Imádom az Ikeát, mert ott aztán kedvünkre válogathatunk a különböző formájú tálkák, tányérok, bögrék,csészék között, és nagyon olcsón elég sokmindent be is vásárolhatunk egy ilyen körút alkalmával.
Praktikusabb, ha fotózáskor em egy egész adagot szedünk, hanem csak egy kicsit, lehetőleg a fontosabb alkotóelemekkel (például grillezett csirkénél nem kell 5-6 szeletet kiszedni, elég mondjuk kettőt egymásra helyezni, megszórni egy kis fűszerrel, stb...) A leveseket nem csak a szokványos mélytányérban, hanem akár müzlistálban, bögrében, salátástálban is fotózhatjuk.
Szokás az elő-, vagy háttérbe becsempészni az étel egy-egy alkotóelemét is eredeti állapotában, tehát például egy zöldségraguhoz illik egy szál répa, vagy karfiol, bármi, ami szerepel benne. Hagymás/fokhagymás ételeknél se hagyjuk ki az előtérben jól mutató kis méretű fokhagymákat, paradicsomos tésztánál a paradicsomot... Itt is csak az ember fantáziájára van bízva minden. A fűszernövények is örök barátai a gasztrofotósoknak. A petrezselyem, bazsalikom, rozmaring, menta mind-mind jól mutat.
Az sem mindegy, hogy a spagetti hogy köszön vissza a képen. Mennyivel gusztusosabban mutat, ha szép feltekert "gombócok" követik egymást, vagy ha épp egy villára történő felcsavarást örökítünk meg!
Holnap folyt. köv. ennek a témának a második részével :)
Nagyon-nagyon-nagyon boldog szüli- és névnapot kívánok az én egyetlen kedves vőlegényemnek!!! :)
Most megyünk is, kipróbáljuk az ajándékát, amit kapott, hozok majd róla 1-2 képet :)
Elnézést azoktól, akik a fotós tippek következő részét várták, és most csalódniuk kell, ígérem, holnap reggel már az is olvasható lesz.
Addig is hoztam nektek egy tulipánszívet, ait a makró-obival fotóztam, fogadjátok szeretettel! Anyucinak pedig üzenem, hogy nagyon vigyázzon magára, és a repülő csak az annak megfelelő helyen, az annak megfelelő módon érjen földet!!!

3.) Kompozíció
Az első szabály, amit meg kell tanulnunk: csak nagyon indokolt esetben legyen a főtéma a kép közepén. Unalmas és átlagos lesz így a végeredmény ugyanis.
Nem szeretnék senkit hosszan untatni az elméleti részekkel, akit esetleg érdekel részletesebben, az nézzen utána a neten, rengeteg dolgot fog róla találni. Azonban ettől függetlenül illik legalább 1-2 mondat erejéig megemlíteni a
harmadolás szabályát: itt is az alábbi vázlaton láthatjátok, mit is jelent egy fotó harmadolása és a metszéspontok megkeresése. Lényege, hogy az emberi szemnek akkor válik dinamikussá, harmonikussá egy kép (nagyon leegyszerűsítve persze), ha a harmadolásból (a hosszú és a rövid oldalakat is három egyenlő részre osztjuk) keletkező metszéspontok valamelyikébe helyezzük el a főtémát.

És ugyanez nagyjából a valóságban bemutatva:

1. képen 3 metszéspontot is érint a két lovas, míg a 2. képen a virág 1 metszéspontba esik.
Második szabály, hogy ne felejtsünk el állóképet is készíteni, ne csak fekvőt! Kezdők gyakori hibája, hogy egészen egyszerűen a nagy koncentrálásban elfelejtik 90 fokkal elforgatni a gépet :)
Fontos szempont, hogy milyen szögből fotózzuk a témát. Például egy ételt ilyen beállításokban szokták nagy általánosággban fotózni:
1. szemből, kissé felülről (1)
2. szemből, az asztallal egy magasságból (2)
3. kissé oldalról megvágva és felülről (3)
4. teljesen felülről
Ezeken kívül lehet azzal játszani, hogy nem tartjuk vízszintesen a kamerát, hanem kicsit megdöntjük (4), vagy az ételt a kép tetejére (5), vagy épp az aljára komponáljuk.
És bár kicsit megcseréltem a sorrendet, de azért nem hagyom ki semmiképpen sem, hogy a holnapi részben arról olvashattok, hogy milyen egyéb tárgyakkal lehet feldobni egy tárgy-, vagy ételfotót.
2.) Derítés
Bizonyára többször előfordult már Veletek is, hogy elkészítettetek egy képet - akár egy finom reggeliről, vagy egy egyszerű ékszerről, bármiről -, de a monitoron viszontlátva egyből rájöttök, mi a hiba: a kegyetlenül kirajzolódó, éles, foltos fekete árnyékok.
Az a jó a fotózásban, hogy a legegyszerűbb dolgokból is előállíthatunk magunknak segédeszközöket, nem kell feltétlenül megvenni a gyárilag készült drága holmikat. Ilyen a derítőlap is. Ennek segítségével remekül tudunk lágyítani és világosítani a -főleg- elő-, háttérre eső árnyékokon, illetve a fotózandó tárgy sötétebb részeit is ki tudjuk vele emelni.
Készítsünk elő egy kb A4-es kartonlapot, ami nem hajol el magától, mert elég vastag és merev hozzá, majd kétoldalú ragasztócsíkokkal rögzítsunk az egyik oldalára a teljes felületen alufóliát, úgy, hogy a fényes réteg legyen kívül, és a mattot ragasszuk. És a történet ennyi is volt, mert már van is egy derítőlapunk :)
Amit úgy használunk, hogy kvázi visszatükrözzük a fotótémára beérkező fényt. Ehhez is készült egy pálcikaember-színvonalú rajz, remélem, ebből megértitek és a különbséget is látjátok:

Az egyértelműség kedvéért pedig készítettem egy szemléltetőfotót is. Ezen az " after-before" képen lehet látni, mennyivel jobban néz ki az 1. fotón látható citrom lágy, alig látható árnyékkal, mint a 2., amin szinte egyből az árnyékfoltra csúszik a tekintetünk. Az első képen a citromtól balra állítottam oda a derítőlapot, hiszen jobbról érkezett a fény, azt kellett visszatükröznünk a sötét foltra. Ugyanez történik, amikor pl egy CD-re, vagy tükörre, vagy ablakra ráesik a napsugár, és az valahol fényfoltot alkot.

1. A meglepetéseket. Például egy nagy rózsatő elhervadó rózsaszálak helyett :)
2. Amikor látom a haladást és fejlődést egy lónál, akivel én foglalkozhatok.
3. A napsütést, amiből egyre több lesz megint.
4. Isteni finom, meleg sülthús illatára hazaérkezni a lovaglásból.
5. Hogy 4 nap után visszakapcsolták a netünket.
Nem tartom magam olyan gyakorlott fotósnak ahhoz, hogy profi ötleteket, tanácsokat osztogassak, de a saját tapasztalataimat, ötleteimet biztos nem nagyképű dolog megosztani Veletek. Főleg, ha esetleg időközben kiderül, hogy egy ici-pici igény is van rá (nagyon bízom benne).
Jellemző rám a kapkodás és a nagyléptékben való haladás, így előfordulhat, hogy kihagyok 1-2 alapvető lépést, nem logikusan építem fel egymásra a "leckéket", ezért kérlek Titeket, hogy jelezzétek, ha valamit kihagytam, vagy nagyon homályosan fogalmazok!
Általánosságban a tárgyfotózáshoz használhatók rögtön ezek a tippek, amit akár ételfotózásnál is lehet kamatoztatni, bár az majd a terveim szerint egy külön fejezetet fog alkotni.
Előkészületek
1.) Elő- és háttéranyagok
Amikor már elég gyakran fotóztam anyunak az ételeket a blogjába, illetve unalmasabb pillanataimban egyéb tárgyakat kezdtem el fotózni, rájöttem, hogy ki kellene jelölnöm egy állandó helyet ezeknek az akcióknak. Ablak mellé állítottam egy kisasztalt, amögé pedig két hosszú deszkát (talán épp egy hosszában kettéfűrészelt polcelem volt akkor kéznél), amiknek 1-1 végére egy L-alakú konzolt (polctámasz) csavaroztam. Hihetetlen érzékkel 3 papírtörlő hengert is összeillesztettem hosszában, ezt a csövet ráhúztam az L-alakú konzolok végére, így lett egy olyan felület, amire rádobhattam a háttéranyagokat, csipesszel rögzíthettem, és a kisasztalon az anyagokat ráncmentesen eligazgattam.

Elnézést a kezdetleges rajzért... :)
Imádok fotózáshoz való anyagokat keresgélni, szebbnél-szebbekre bukkan az ember. Jelentős szerepet kap egy fotón, nagyon olcsón be lehet szerezni őket akár méteráru boltban is, hiszen általában elég belőle 1x1m, bár én biztos ami tuti alapon legalább 1,5m-t szoktam vásárolni belőlük.
7 alap-drapériával indultam. A fekete és a fehér anyagok sima, nem csillogó de nem is matt textilek, a többi pedig halványzöld, világoskék, rózsaszín, barack és lila, melyek már durvábban szőttek. Ez utóbbiak nagyon szépen rajzolódnak ki az éles tartományban, részletgazadagabbá teszi a fényképet.

Egyébként rengeteg tárgy lehet egy fotón elő- és háttér. Például a mézeskalácsos képek egy fehér frottírtörölközőn készültek, mert ez hasonlított leginkább a frissen esett szűz hóhoz. Egy ideje nagyon szeretek csomagolópapírokon is fotózni, de az almás fülbevalókat egy egészen egyszerű A4-es papíron kaptam le, nem kell hozzá túl nagy fantázia :)
Néhány ötlet háttér-anyaghoz:
A következő rész tartalmából ;)
Derítés: az árnyékok tompítása, az árnyékos helyek világosítása.
Tartozom egy fotóval, ugyanis Cseresznyéslánytól megrendeltem azt a fülbevalót, ami kifejezetten nekem való :) Köszönet a szép munkáért! Igencsak gondolkozom egy medálon és egy gyűrűn is, de ezt még érlelgetem magamban :) Nézzetek be hozzá, épp egy szülinapi játékot rendez amúgy is!

Fotóz, főz, lovagol, kutyázik, szerelmes, átrendez, kupit csinál, rendet rak, blogol, tervez, vásárol, utazik.